Horus
Kor : 43
| Tárgy: Outside my head Hétf. Aug. 01, 2011 11:05 pm | |
| UserNos, úgy vélem, illene egy bemutatkozással kezdenem. Én vagyok a user. Bár erre legalább annyira hallgatok, mint hogy „gyere ide!”. Lehetek Horus is akár, de szerepjátékos körökben leginkább Csabiként vagyok elterjedt, esetleg Raoul. Kemény négy éve űzöm az ipart, azaz játszok mindenféle fórumos szerepjátékokon. Én magam a 20. életévemet töltöttem idén, és hímnemű egyed vagyok, fajom egyik gyöngyszeme. XD Viccet félretéve… ez így van. Pestre járok suliba, azon belül is az ELTE-n vagyok fellelhető. Ha robban valami a Duna partján, akkor laborgyakorlatom volt és mindenem az itteni adminokra hagyom. Szerepjátékos köröket nézve alapvetően az ÁlomVilág alapítvány tagja vagyok… vagyis… regisztrált felhasználója a Martion Mágustanodának, ami az ő hatáskörük. E mellett az FRPG.hu-ra szoktam cikket írni, amikor van időm és kedvem. Továbbá van egy saját oldalam is, ahol értelemszerűen én vagyok a jófej admin. (Bár szeretik megkérdőjelezni, de így van.) Az egy Charmed alapú világ, mindegy is, nem ez a reklám helye. Megfordultam még számtalan helyen, mint IVD-n, Torneranson, Dorianon, Thrillionon, Dexternonon, de ezeken már nem vagyok aktív. Amit még tudni lehet rólam, hogy nem vagyok teljesen normális, bár igyekszem beilleszkedni a kritikus tömegbe. Játék terén meg megbízhatatlan vagyok, mert vagy írok, vagy nem, de általában mindig előkerülök végül. Jah, igen… nem vagyok türelmes, ha idegesítő vagy, akkor ne próbálkozz. KaraketereimHORUS „Szeresd magadban a vadállatot is! Etesd is néha, mert a tiéd, a lényedhez, ősi múltadhoz tartozik, és ma is benned él. Sokan ott hibázzák el életüket, hogy nincsenek jóban a testükben-lelkükben élő nyers ösztönerőkkel. Nagy hiba, mert a vadállat erősebb, mint ők. De megszelídíthető”ARIZONA "Az ember mindent csak valakiért csinál... valakinek játszik, valakiért törekszik... önmagunkért, úgy látszik, nem érdemes!... Színház!"SÁNCHEZ "A kutya valóságos szent. Természeténél fogva tiszta szívű és őszinte. Ösztönszerűen tudja, mikor nincs rá szükség: órákig képes nyugodtan feküdni, mikor királya belemerül a munkába. Ám amikor a király szomorú és szorong, odalopakodik hozzá, hogy az ölébe hajtsa a fejét. Ne félj. Sose bánd, ha mindenki más el is hagy. Gyere, sétáljunk egyet, és felejtsd el az egészet." | |
|