The Russo's loft

Kor : 36

Brooklyn félreesőbb részében, de még a belváros közelében helyezkedik el ez a lakás, mely bár nem a belmagasságáról vagy épp a fennköltségéről híres, mégis jól megfér itt a testvérpár.

A belépőt bal kéz felől egy pult választja el a konyhától, jobbra pedig a nappali található; tévével, kényelmes bútorokkal és egy 'dolgozó sarok'-kal.
(kép 1) (kép 2)
A térválasztóként funkcionáló szekrénysor túloldalán található az ebédlőasztal, körötte a székekkel. Amelyik testvér kiszorul a dolgozóasztaltól, az általában itt szokott tábort verni.
(kép 3)
Ha beljebb merészkedünk még ennél is, akkor három ajtóval találjuk szemközt magunkat. Ebből a középső a fürdőszoba-mosdó, melyből külön-külön is nyílik bentről egy ajtó mindkét hálószobába. Ezeket rejti ugyanis a másik két ajtó.

//loft: régi, volt gyár- és ipari épületekből kialakított házakban lévő lakások elnevezése//

Kor : 43

*Ritka esetek egyike, amikor ő itthon van a húga pedig nem. Bár most is ő volt az, aki napokra eltűnt, de már kora délután hazaért. Persze az első útja a hűtőhöz vezetett, talál is mirelit pizzát, amit már be is dob a mikróba. Amíg az elkészül, lezuhanyzik majd végül az ebédlőasztalnál nekiül enni. Persze már átöltözött meg minden. Bármennyire is ritka, hogy egyedül van itthon, a pár napos távollét után jó lenne azért valami társaság.*

Kor : 36

*Autó fékez a ház előtt, kocsiajtó csapódik némi társalgás után. - Kifizeti a taxist. Mire az elhajt, ő maga már felfelé cihelőzködik... igen, ez a jó szó rá, tekintettel igencsak kerekedő pocakjára.
Benyitva halvány mosoly fut át egyébként nem túl vidám képén, amikor megpillantja a bátyját.*
- Hola, tesó! *vigyorodik el, s beljebb lépdelve lefejti válláról a táskáját, majd a másik mellé lépve felé hajolva nyom apró puszit arcára.*
- Jut belőle nekem is? *bök mutatóujjával a pizzára, miközben addig-addig helyezkedik, mígnem végre kényelmesen ül a másikéval féloldalasan levő széken. Nem tudja, hogy Faust beszélt a bátyjával.*

Kor : 43

- Helló! *Köszön hangosan és még ki is int a könyvespolc mögül, hogy Rhea tudja hova is kell menni. Legalább nem maradt túl sokáig egyedül. Amúgy szemlátomást eléggé lefoglalja az evés, a pusziszkodásnak ő csak alanya.*
- Ühüm. *Most jön az, hogy lenyeli a falatot és valami értelmeset is kinyög, mert szemlátomást mondana valamit. A tálcán lévő két szeletet át is tolja húgának.*
- Úgyis meg akartam csinálni a másikat is. *Halvány mosoly, majd már tápászkodik is fel, közben gyorsan megtöri a száját és nyom egy medvepuszit a húga feje búbjára. Utána persze irány a hűtő és a másik pizzát is bevágja a mikróba. Ilyen nagy embernek bizony sokat kell ennie.*
- Milyen napod volt? *Mintha reggel találkoztak volna, pedig volt az már pár napja.*

Kor : 36

*A maga kistestvéri-pofátlanságával birtokolja be az odatolt szeleteket magának, s jóízűen neki is látna, de előbb ugye válaszolni kellene a kérdésre. Apró szusszanás előzi mindezt meg, majd belekezd.*
- Leszámítva azt, hogy a kiírt vitaminok felét nem kaptam meg három gyógyszertárban sem, illetve majdnem rágyújtottam az egyik patikusra a köpenyét, egész nyugalmas. *Von vállat, majd jóízűen harap a pizzából, gyorsan lenyeli a falatot, mert hozzá kell tennie, hogy:*
- De ne aggódj, nem tett feljelentést. Amugy se nagyon tudna, nem mutatkoztam be neki. Szerintem látta rajtam, hogy jobban meglepődtem, mint ő maga. Veled mi volt ma? Meg úgy amióta nem láttalak... *sietteti elterelni a témát magáról.*

Kor : 43

*Azért a patikusos résznél nem kicsit kerekednek el a szemei. Szemlátomást fennakadt azon a bizonyos szón.*
- Rágyújtottad?? *Kérdi értetlen ábrázattal, nem igazán tudja ezt hova tenni. Jó, még csak három éve vannak képességeik, de azért annyit már tudnak róla, hogy nem változik meg csak úgy a föld irányítás tűzzé... vagy mi a szösz... Egyébként a mikró mellett áll a pultnak dőlve háttal.*
- Nem sok. Egy pofátlan alakváltó megfújta a pénztárcámat, de már megvan. És beszéltem Fausttal. *Le is rendezi ennyivel az élménybeszámolót, az utóbbi megjegyzést szándékosan nem fejtve ki. A férfi érdeklődő tekintetéből amúgy is egyből levágós, hogy mi volt a téma.*

Kor : 36

- Jah, valami olyasmi. Vagyis nem én, hanem ő. *Villan apró vigyora, miközben kerekedő pocakjára simít. Majd halvány fintor fut át képén, mellyel együtt jár némi fájdalom is, tekintetében köszönve vissza.*
- Valószínűleg örökölte a képességet. *Sandít a férfi felé, s érdeklődőn teszi fel az előbb már leírt kérdést, a másik napjával kapcsolatban.*
- Még szerencse. Miért akart meglopni? *vonja fel értetlenül a szemöldökét. Oké, hogy nem mindenkinek jut ki elég a pénzből, de a bátyja nem az a fajta ember, akibe csak úgy belekötnének, kekeckednének vele.*
- Oh... akkor már biztos te is tudod, hogy mennyire önállótlan, döntésképtelen, nyakadon függő p*csa vagyok. *Morran immáron kevesebb lelkesedéssel, de a lehető legtöbb figyelmet szentelve a pizzájának.*

Kor : 43

*Kelletlenül húzza el a száját a válasz hallatán. Annak se örül, hogy a gyerek is közülük való, de leginkább annak, hogy Faust képességét örökölte. Mintha egy darab maradt volna a férfiból a húgában és ez nem valami szívet melengető gondolat. Viszont inkább nem mond semmit ezzel kapcsolatban.*
- Nem boncolgattuk a lelki világát. Csak azért úszta meg olyan simán, mert nő. Egyébként észre se vettem, ahogy kivette a zsebemből a tárcám, csak amikor kellett volna, akkor nem találtam. De utána mentem és meglett. *Von végül vállat, annyikra azért nem érte mély lelki traumaként a dolog. Annál inkább felkapja viszont a nő következő kijelentésén a vizet.*
- Neked ezt mondta? *Persze azonnal kap a dolgon. Ha akárki önállótlan picsának meri nevezni a húgát, az nem fog sokáig élni, és akár Faustról is lehet szó. Neki nem így adta elő a sztorit a férfi.*

Kor : 36

- Hogy?! *Nevetősre sikeredik a kérdés, tekintete meglepetten kerekedik el, s bár igyekszik titkolni, érezhető, hogy jót derül az eseten. Egy nő, aki majdnem meglopta a bátyját. Vajon mekkora darab lehetett, hogy bele mert kötni? Bár lehet, csak valami kis tini volt, aki azt hitte, majd megszánja a tesója... chh.*
- Jó, nem szó szerint így. De... Én a felesége akartam lenni Tom. *nyüsszen aprót, hangos szusszanás közepette.*
- Még arra is képes lettem volna, hogy titokban, az engedélyed nélkül házasodjunk össze, gondolván, hogy majd megbékélsz a dologgal utólag, de esélyt se adott rá, hogy ezt elmondjam neki! *Fakad ki, s újabb szusszanás. Nem lenne jó felhúznia magát, főleg most, hogy a kicsi igen szeszélyes korszakát éli odabenn.*
- Tudom, hogy az én hibám is, hisz sokáig húztam a dolgot, de... a szerelemnek nem függetlennek kellene lennie az időtől? *kérdezi csendesen, elhalón, mintha csak újra kislány lenne, akinek összetörték a képzelt kis világát.*
- Igazad volt. Nekem nincs szükségem egy olyan emberre, mint ő...

Kor : 43

- Hogy érted, hogy hogy? Jött és kivette. Apró volt és bosszantó. *Válaszol kicsit hevesebben, nem érti mit kell ezen ennyit lovagolni. A tolvajok ellen neki sincs plusz védelme. Szemtől szemben bárkit leterít, de így... Aztán persze hallgatja a húgát, közben a mikró is jelzi, hogy kész a kaja, de nem foglalkozik vele, Kate-et figyeli. Bosszúsan szusszant egyet, amikor arról beszél a nő, hogy képes lett volna titokban összeházasodni a fickóval, de nem szól közbe. Épp csak ezzel jelzi, hogy talán ez mégsem járta volna.*
- Ha azt mondom, hogy én megmondtam, attól nem lesz jobb, igaz? *Morogja végül egy kis hatásszünet után. Bár meg van elégedve a végkifejlettel, de nem szereti szomorúnak látni a húgát. Mellkasa előtt összefont karokkal néz a nőre, igyekszik a bánatos kutyaszemeivel valami együttérzést sugározni. Közben teljesen megfeledkezik arról, hogy előbb csöngetett a mikró.*

Kor : 36

*Nem lovagol a témán, pusztán a meglepettség tört fel egy "hogy" formájában belőle, de a kifejtés csak tovább mosolyogtatja, egészen addig, míg a téma Faust és a ő kapcsolata felé nem terelődik.
A férfi szavaira csak összeszorítja ajkait, s fejcsóvál nemlegesen. Nem akar sírni, nem akarja, hogy a bátyja sírni lássa ilyen miatt.
Most mégis kicsit kitárja felé karjait, ölelésre hívogatón. Szüksége van a másik közelségére, hisz rá életének szinte minden percében számíthatott, így most is valami ilyesmit remél, noha tudja, hogy ha valaki, akkor Horus örül a fejleményeknek.*

Kor : 43

*Halvány kis mosoly jelenik meg a szája szegletében, amikor észleli, hogy Kate ölelkezni akar. Bár ő nagy maci, mégse az az ölelkezős típus... a húgával viszont mindig hajlandó kivételt tenni. Meg is indul hát felé.*
- Na, gyere Vacak. *Morran az előbbi mosollyal, majd lehajolva átöleli a húgát és azzal a lendülettel is emeli fel két lábra. Nehogy már ő hajolgasson itt. A talajtól azért nem emeli el. Kate jócskán elveszhet a nagy testvér ölelésében, annyi szent. Azért Horus ügyel arra, hogy ne nyomja össze a nőt, na meg valamelyest a gömbölyödő hasára is igyekszik figyelni. Ha túl erős, akkor húgi úgyis szól.*

Kor : 36

*Akaratlanul is elvigyorodik, mikor talpra állítják, de aztán csak jóleső szusszanás közepette veszik el az ölelő karokban, s hosszú percekig meg se szólal. Lehunyt szemmel élvezi a közelséget, s igyekszik úrrá lenni érzelmein.*
- Azt szeretném, ha Tom lenne a neve. *susmorogja bele a másik mellkasába.*
- Persze, apa után, nem utánad. *Kuncog fel két legördülő könnycsepp között azért. Bár végülis egyre megy, ki után lesz a kiskrapek neve az, ami.*

Kor : 43

*Ha Kate-nek úgy lenne a jó, akkor akár holnap reggelig itt állna és ölelné őt, de azért erősen bízik benne, hogy erre nem lesz szükség. Időnként nagyokat szusszan, nem örül neki, hogy így kell látni a húgát. Azért azon meghökken, amikor kijelenti, hogy Tomnak szeretné nevezni a gyereket. Kissé meglepetten próbál rá letekinteni, persze közben nem engedi.*
- Még egy Tom? *Morogja, ő is elmosolyodva. Már most furcsának érzi a dolgot és Kate bármit mond, ez akkor is olyan, mintha róla nevezné el a kicsit.*

Kor : 36

- Nem tetszik? *pillant meglepetten a másikra, de egyáltalán nem számon kérőn. Érezni, hogy képes lenne megváltoztatni a döntését pár ész érv ellenében. Közben persze kibontakozik a másik öleléséből.*
- Kihűl a kajád... *jegyzi meg letörölve tekintete sarkából a könnyeket.*

Kor : 43

- Nem, nincs vele bajom. Meg végül is a te fiad, én meg a nagybátyja leszek. Akkor is bírni fogom a srácot, ha Pisisnek vagy Bosszantó vakarcsnak nevezed. *Amik egyébként szerinte sokkal jobban illenének egy kisgyereknek. A húgával ellentétben ő nem ért hozzájuk és nem is érdeklik annyira. Azért persze bujkáló mosollyal beszél és hagyja is Kate-et kibontakozni az ölelésből. A mikró már valóban lejárt a következő adaggal egy ideje, ezért ráhúz még pár percet.*
- Ismered Charlie-t? Egy alakváltó, egyszer volt is nálunk. *Meccset nézni, ja. Amúgy furcsa mód, mintha puhatolózna, legalább is hangvételéből erre lehet következtetni. Sosem volt a legjobb színész, pedig szeretné csak ártatlan kérdésként feltüntetni.*

Kor : 36

- Kösz. *Kuncogja jóízűen, némi iróniával, hisz sejti, hogy lesz majd harc a kisemberrel. Most is eléggé morog rá hajnalonta, mikor felébreszti a rúgkapálásával odabenn.
Ő maga visszahelyezkedik a székre, a kajájához, mielőtt az is kihűlne teljesen. Épp egy falat közepette pillant fel a másikra, s biccent, de mielőtt megszólalna, azért lenyeli a kaját.*
- Persze, hogy ismerem. Mi van vele? *Ő meg igyekszik közönyösnek tettetni magát, de családi adottságuk révén, érezni, hogy levágta a puhatolózást. Na meg nagyon is tisztában van vele, hogy a srác állítólag miatta ment szét a barátnőjével. Vagy valami ilyesmi.*

Kor : 43

- Nagyon szívesen máskor is. *Mosolyodik el csibészesen a bajsza alatt. Ha valaki így látná, akkor biztos meg sem fordulna a fejében, hogy ez az ember veszélyes. Inkább egy nagy gyerek... jó nagy. Közben fordul ismét a mikróhoz és le is állítja, kiveszi belőle a pizzáját, majd megindul a saját helyére. Közben persze hallja a választ is, de csak akkor válaszol, amikor leül.*
- Semmi. Csak... rendes srác. *Igyekszik nem feltűnően felhívni a csávóra a húga figyelmét. Bizony sokkal könnyebben meg lenne békülve azzal a ténnyel, ha Kate párja egyben az ő legjobb haverja lenne. Amúgy folytatja is az evést.*

Kor : 36

- Ahha... rendes srác. Olyannyira, hogy a sógorodnak fogadnád. *Jegyzi meg fejcsóválva, elvigyorodva.*
- Átlátok rajtad Horus, ne is próbálkozz! *neveti fejcsóválva, de az biztos, hogy a továbbiakban igyekszik ügyesen kikerülni minden egyes próbálkozását a bátyjának kerítő-ügyek terén. Az istenért, épp most mondta el, hogy a férfi, akit szeret és akitől a gyerekét várja, egy utolsó szemétláda! Ezek után a férfilakosság fele is annak számít egy jó ideig...*

//Köszi Smile

//